A középkori templomáról ismert Velemér Vas megye délnyugati szögletében, a Belső Őrségnek nevezett tájegységben található.
Nyugatról Szlovénia (a határt gyalogtúrával elérhetjük az erdőn keresztül), délkeletről Zala megye határolja. A falu a patak mentén futó országút két oldalán fekszik. A jellegzetes szeres település tengelyében haladó országutat inkább csak szántóföldek, rétek szegélyezik, mert a házak többsége az országúttal párhuzamosan futó dombokon épült. Itt található a Vadalma Porta is. Már az országútról lekanyarodva is látszik a fehér falú piros tetős kis házikó a dombról szinte hívogat apró ablakaival, körötte a végtelen erdő. Különösen nyáron gyönyörű a sok zöld és a házikó fehérségének kontrasztja.
Írott forrásokban a 13. század végétől bukkan fel változó neveken: az eredeti helységnév – temploma után – „Szent Trinitas” vagyis Szentháromság falva. Későbbiekben a Velemér név maradt fenn, ami „fehér fényt” vagy „napsütést” jelent. Kapcsolatba hozható még Valamár herceg nevével is, aki az 5. század derekán Pannóniában telepedett meg a keleti gótok egyik vezéreként.
A teljességhez hozzátartozik az a szerep, amit a fény játszik a templomban. A falakon korántsem egyszerű illusztrációkat látunk, inkább egy követendő programot és hitvallást: jelképeknek és szimbolikus képeknek a nap járásának megfelelően megvilágosodó és elhalványuló, összefüggő és működő rendszerét Pl. Szentélyének ablakát úgy építették, freskóit úgy festették, hogy Szentháromság vasárnapján a kelő nap első sugara a diadalív belső oldalára festett szentháromság-jelképre, a hármas körre essen. Az egyes képek a naptári dátumokhoz, a nap óráihoz és a vallásos értékrend elemeihez (bűnökhöz és erényekhez) köthetők. Felidézik a múltat, megszabják a tennivalókat és előre jelzik a jövőt - ezáltal irányt mutatva az élet sorsfordulóiban, az éves s a mindennapi teendők közben. E természeti, művészeti és gondolati elemekből komponált szakrális rendszer évszázadok óta működik és hat – megrendítve és Istenhez emelve a halandót.
1863-ban Rómer Flóris rossz állapotban lévő, tető nélküli templomot talált Veleméren. Részben neki köszönhető, hogy ma látogatható, és bár misét csak néhány ünnepen tartanak, de nyáron nagyon népszerű esküvő helyszín.
A templomhoz rövid sétával a Portától kiindulva betonos úton jutunk, ami egyben a Sárgaliliom tanösvény egy szakasza is. Útközben benézhetünk a helyi Tájházba, ami Aquila János nevét viseli, vagy beszélgethetünk a helyi fafaragóval, egy itt élő festővel, vagy beleshetünk Dávid Éva keramikusműhelyébe, ahol habán kerámiái készülnek.
A Portától balra indulva pedig bejárhatjuk a tanösvény további szakaszát egészen a Gödörházi Haranglábig
útba ejtve a Sindü múzeumot (Sindü: Népi motívummal díszített tetőcserép. Legismertebb a veleméri rajzos sindü, amely az égig érő fa szimbólumát ábrázolja.
